Mi a közös az UNICEF-ben, a felkelő napban, Miss Edith Cavellben és Heidi Klumban? Mind egy-egy különleges rózsafajta nevét viselik. Rászántunk egy napot a badeni rózsakertre (Doblhoffpark), ahol nem lehet betelni a látvánnyal és a finom illatokkal.
Van, ahová az ember bizonyos időnként szívesen visszatér. Számomra az egyik ilyen város Baden bei Wien, ahol nem a termálfürdő, egy 19. századi épület vagy egy attrakció, hanem Ausztria legnagyobb rózsakertje fogott meg legjobban.
A településnek megvan a 19. századi időket megidéző hangulata – biedermeier építészeti stílus házak, a gázlókkal teli Schwechat folyó, villák, várromok –, szívesen eltölt ott akár 1-2 napot az ember és hamar megérthetjük, miért szeretett bele a császárok, na meg a monarchia korabeli arisztokrácia. De mégis a rózsakert (Rosarium Baden vagy Doblhoffpark) az, ami igazi maradandó élményt nyújthat.
Ránézésre mind egyformák, de mégis van a dísznövényekben némi különlegesség, egyediség, nem hiába, hiszen több mint 800 fajta rózsa várt ránk. Narancssárga vagy sárga, élénk vagy kissé fakóbb rózsaszín, de vörös, bordó, fehér, virágszirmok lengedeztek a gyenge nyári szélben.
Gyönyörűen gondozott rózsaültetvények között vezetett az utunk, és ha alaposabban is megfigyeljük, láthatjuk, hogy némelyik fajtának egész különleges neve van. Minden bizonnyal jó névmemóriára is szükség van.
Egy vöröses hibrid állít emléket Johann Baptist Straussnak, vagyis a keringőkirálynak (Walzerkönig), az UNICEF-ről egy világosrózsaszín, Heidi Klumról pedig egy magenta színű rózsát neveztek el. De találkoztunk Morning Sun, de akár Miss Edith Cavell első világháborúban kivégzett brit ápolónő nevét viselő rózsafajtával is. Persze azért a trendekhez igazodva a kerti sétányok mentén van némi levendula is.
Mire végére értünk, el is telt a délután, kellemesen eltelt néhány óra. Egynapos badeni kirándulásunkat a rózsakert után már csak egy rövid várromtúrával zártuk, amit a belváros és a Doblhoffpark mellett szintén érdemes felkeresni!
